Napjainkra m�r egy�rtelm� �s k�ztudott az a t�ny, hogy a k�l�nf�le tudom�nyokban az amat�r�k szerepe p�tolhatatlan. Azok az emberek, akik a megsz�llotts�g hat�r�t s�rolva, de sokszor t�ll�pve mer�lnek el egy-egy munk�ban, �s amikben el�bb-ut�bb fel�lm�lhatatlan bab�rokat �rnek el eredm�nyeikkel, a sz� nemesebb �rtelm�t v�ve is, de m�gis csak amat�r�k.

Vil�gunkban a leg�ltal�nosabb ter�let a term�szettudom�nyok ezernyi lehet�s�ge, a csillag�szatt�l a n�v�ny- �s �llatvil�g soksz�n�s�g�n �t a tengeri kutat�sokig k�n�lja palett�j�t, �s amikben minden jelent�s eredm�ny m�g�tt ott tal�ljuk „az amat�rt”. A rovar�sz, mint minden apr�s�gra figyel�, „h�bortos” alak, m�r �vsz�zadok �ta a t�rsadalmak figyelemre m�lt� egyede, olykor – az irodalomb�l ismert - megmosolyogtat� figur�ja, �s akiknek eredm�nyeit a figyelemfelkelt� magatart�suk �s �llhatatoss�guk alapj�n a rendszertan megalapoz�i is figyelembe vett�k, fejlesztett�k tov�bb. A sv�d Linne, �s francia ellenl�basa Buffons sok, addig figyelmen k�v�li amat�r eredm�ny�t fontosnak tartotta egys�ges�teni, pr�b�lva rendszerbe sorolni az �l�vil�g fajait. Gondoljuk el, hogy ez m�r a 18. sz�zadban �ssze�llt. Linn� elm�lete bizonyult �letk�pesebbnek, az � sziszt�m�j�t fogadta el a tudom�ny, �s a mai napig ennek a finom�tott, korrig�lt v�ltozata �rv�nyes az �llat- �s n�v�nyvil�gban.

          M�gis, majd h�romsz�z �vvel k�s�bb, azt a v�gtelen halmazt napjainkban is egyre gyarap�tj�k, sz�mtalan fajt fedeznek fel kutat�k, k�zt�k t�lnyom�an amat�r�k.

          Azt gondoln�nk, hogy neh�z �szrevenni egy-egy apr� rovart, vagy par�nyi n�v�nyt. Ez �gy van, de nem csak ezen m�lnak a dolgok. Szinte hihetetlen, pedig igaz - amit kevesen tudnak -, hogy alig t�bb mint tizen�t �ve a F�l�p-szigeteken harminc m�ter magas f�t fedeztek fel, �rtak le a tudom�ny sz�m�ra. Nincs k�ztudatban az sem, hogy �vente �tlag k�tsz�z olyan halfajt tal�lnak a vil�g tengereiben, amir�l eddig az �r�s se sz�lt. Mint ahogy elgondolkoztat� az az eredm�ny is, amit a brazil �serd�ben �rtek el. Egy fa�ri�st teljesen bef�li�ztak, hogy minden �gy szepar�lt �llatot sz�mba vehessenek. A v�geredm�ny kb. nyolcsz�z rovarfaj volt, k�zt�k sok ismeretlennel.

          A magyar rovar�szok – jobb�ra bogar�szok, lepk�szek – is a felfedez�sek rem�ny�ben keltek �tra Eur�p�ban, majd egyre messzebbre mer�szkedve, Kis-�s K�z�p-�zsiai, t�bb T�vol-keleti t�jon tett�k a dolgukat, melyek k�zt ott voltak a nagy hegys�grendszer, a Himal�ja hegyei, v�lgyei is. Az a szeml�let, ami a magyar amat�r rovar�szok lelk�let�t form�lta �s napjainkban is form�lja, p�lda�rt�k� lehet a k�lf�ld fiai el�tt is, hisz mondhatjuk, hogy a magyarok sokkal szer�nyebb anyagi felt�telek mellett v�gzett munk�ik sor�n, csod�s eredm�nyeket tettek le a tudom�ny asztal�ra. Az a sok sz�z �j faj, vagyis „nova species”, amiknek auktora mind-mind haz�nk fia, messze kimagasl� a nemzetk�zi szakirodalomban.

          Felismerve a vil�g azon t�jait, ahonnan, mint k�l�nleges �l�helyekr�l, kev�s kimutatott bog�r, de m�g ink�bb lepkefaj sz�rmazik, oda sorozatos kutat�exped�ci�kat szerveznek, k�ldenek, �s hozz�k haza az �j �s m�g �jabb fajokat, hogy azt�n alapos vizsg�l�d�sok ut�n elnevezz�k, rendszertani hely�t meghat�rozz�k.

          Ilyen exped�ci�k tagjak�nt indultam 1995-ben, �s az azt k�vet� �vekben magam is a nep�li Himal�j�ra, �sszesen n�gyszer, majd Tajvanra 1997-ben, szinte az els�k k�z�tt, k�t alkalommal.

          A himal�jai exped�ci�k kollekt�v munk�ja sor�n, k�zel sz�zharminc �j faj lett a v�geredm�ny.

          Az utaz�sok „mell�kterm�kek�nt”, lehet�s�gem volt egy, az �ti napl�m alapj�n k�sz�lt �tle�r�snak, a Talpalatnyi Himal�ja c�m� k�nyv meg�r�s�ra, tov�bb� egy azonos c�m� szer�ny, h�romr�szes, h�romszor negyven�t perces TV-filmsorozat k�sz�t�s�re. De a k�zelm�ltban k�sz�lt el egy �jabb �tle�r�s Form�za Exped�ci� c�mmel. Kiad�s�r�l most folynak t�rgyal�sok.

Ez a kis k�nyv a taiwani exped�ci�im sor�n, a „Sz�ps�ges Form�za sziget�n” szerzett �lm�nyeimet, tapasztalataimat, a l�tottakat, az azokr�l alkotott v�lem�nyeimet mutatja meg az olvas�nak, sokszor emp�ti�val, n�hol kis �nb�r�l� ir�ni�val, �tit�rsaim bemutat�s�val, �gyelve arra, nehogy szakmai elragadtat�sokkal, �s tudom�nyos nevekkel legyen t�lf�szerezve. Tudatva a prof�n vil�ggal, hogy az exped�ci�z�s az �jdons�gok felismer�s�nek �s birtokbav�tel�nek �r�m�n t�l, komoly fizikai er�t �s odafigyel�st ig�nyl� munka, sok kih�v�ssal, megannyi megalkuv�ssal, de soha c�lt nem t�veszt� magatart�ssal.

          A tajvani exped�ci�z�s m�g napjainkban is tart, folyamatosan gyarapod� eredm�nyekkel.               

K�sz�nettel tartozom mindazoknak, akik lehet�v� tett�k, hogy ebben a sz�nes, embert pr�b�l� munk�ban r�szt vehettem.