Mik�zben az elhagyott kocsi�ton bukd�csolva, araszolva haladtunk egyre feljebb, a term�szet egyre �rdekesebb l�tnival�kkal „rukkolt” el�. A lombos erd� sz�mtalan t�lgyf�les�ggel vegyes „rododendronos”-ba hajolt �t. A t�lgyek - sz�munkra ismeretlen leveleikkel - hol teacserje level�t, hol bab�rt, hol meg peh�ni�t, meg bab�rlevelet juttattak esz�nkbe; a lombokra egyre t�bb sz�nt halmozott az �sz. Ne feledj�k, hogy ott m�r okt�ber 15-e volt, h�romezer m�ter feletti magass�gban. Itt-ott  m�g er�lk�d�tt n�h�ny m�sodvir�gz�s� rododendron, mely n�v�ny  - term�szetes pomp�j�ban  - m�r kora tavaszt�l vir�t. A vil�g rododendron -g�n�llom�ny�nak t�bb mint 80 %-�t a Z�ld-Himal�ja adja; n�gysz�zn�l is t�bb faj�val. A lehullott f�nyes, b�rszer�, rozsdabarna lev�lsz�nyegb�l r�zsasz�nes, l�bsz�r vastags�g� fat�rzsek �gaskodtak k�gy�zva a d�lut�ni b�gyatag f�nyekben. N�hol gyan�s eredet� kupacokat l�ttunk az avarban: engem egy „valamire” eml�keztettek; de botanikusunk a seg�ts�g�nkre sietett  - �s azt a kupacot ny�lkagomb�nak volt k�pes nevezni. (Az aranys�rga, kocsony�s, rengeteg, b�d�s, de fenem�d �rdekes teremtm�nnyel megb�k�ltem.)